Lanzarote szigetét több névvel is illetik a szigetlakók és az idegenek. Így a helyiek között elterjedt a Conejera név, sokan a 100 vulkán szigetének emlegetik. Az őslakos guanche elnevezés szerint Lanzarote Titeroygatra volt, amely Színes hegyeket jelent. Mégis a Kanári-szigetek legkeletibb tagját a legtöbben egy genovai tengerész, Lancelotto Malocello nyomán Lanzaroténak ismerik. A 846 km² területű sziget központi tájait csaknem 300 tűzhányó szabdalja át. A völgyek és sziklás rögök száraz, sivatagos tájait meg-megszakítja néhány farmer pálmaligete vagy citrusültetvénye. Az egyébként alacsony sziget északi részénél helyezkednek el a Chinijo-szigetek, vagyis La Graciosa, Alegranza, Montaña Clara, Roque del Este és Roque del Oeste. A rengeteg tűzhányó alakította, formálta a sziget felszínét. Így jött létre a Timanfaya Nemzeti Park érdekes élővilága, és természeti formái. Itt járva érdemes megnézni ezeket a parkokat, és persze a homokos strandok is jó időtöltést sugallnak. Ilyen a Papagayo vagy a Charco del Palo strand.