Dánia úti célok

Földrajz és éghajlat
Dánia igazán kis ország; legnagyobb része a Jütland-félszigeten helyezkedik el. Jütland déli határa Németországgal szomszédos, ez Dánia egyetlen szárazföldi kapcsolata az európai kontinenshez. Majdnem ötszáz sziget színesíti még a képet, közülük száz lakott. Koppenhága Sjalandon, a legnagyobb szigeten, a szárazföldtõl keletre található. Dánia legnagyobb része alföld, termékeny földekkel, dimbes-dombos tájakkal, bükkerdõkkel, és hanga borította lápokkal. Az országban egy árva hegy sem található, a legmagasabb pontja, a jütlandi Tavas-körzetben található Yding Skovhøj csupán 173 méter.
Északi elhelyezkedéséhez képest az éghajlat meglehetõsen enyhe, amit fõleg a nyugati partvidék mentén haladó meleg Golf-áramlat hatásának köszönhet Dánia. Utazni a legkellemesebb májustól augusztusig, amikor a hõmérséklet 25 fok fölé is mehet, a nappali világosság pedig majdnem 18 órán keresztül tart. A leghidegebb téli hónapokban, januárban és februárban fagypont környékén mozog az átlagos napi hõmérséklet, s bár ez hidegnek tûnik, még mindig majdnem 10 fokkal magasabb, mint ami ezen a magasságon szokásos.

Dán konyha
Semmi sem jellegzetesebb, mint a híres smorrebrod (vajaskenyér), egy féloldalas szendvics, ami a legegyszerûbbtõl a gazdagon felépített mestermûvekig terjed. A dán étel fõleg halra, húsra és krumplira épül. A hagyományos ételek közé tartozik a flaskesteg (ropogósra sült bõrös malac), a gravad laks (füstölt vagy sózott lazac kaporral pácolva és édes mustárszósszal tálalva), és a hvid labskovs (felkockázott marhahúsból készített pörkölt, krumplival, babérral és borssal fûszerezve). A gazdag péksütemény, melyet a legtöbb országban "Danish" néven ismernek, itt wienerbrodként fut, és minden második sarkon kínálják a pékségek nyálcsordító választékukat. A dán Carlsberg és Tuborg sörfõzdék kitûnõ söröket készítenek. A legnépszerûbb röviditalnak az Aalborgban gyártott aquavit számít. A legtöbb étteremben, kávézóban és a sarki fûszeresnél is kapható sör, bor és pálinka.

Ünnepek
Az ország fontosabb eseményei közé tartozik az a százegynéhány zenei fesztivál, melyek majdnem megállás nélkül követik egymást, a zenei élet széles területét felölelve dzsesszt, rockzenét, bluest, gospelt, ír zenét, klasszikust, countryt és cajunt ünnepelve. Június végén a Szent Iván éji máglyákkal kezdõdik a sorozat, majd Európa legnagyobb zenei fesztiválja, a Roskilde Fesztivál következik, június végén vagy július elején. A ringei Midtfyns Fesztiválon, július elején nemzetközi rock, pop, világzene, folk és dzsessz zenészek lépnek fel, a Koppenhágai Jazz Fesztivál, mely 10 napig tart július elsõ részében egyike a világ legnagyobb zenei ünnepségének. A Koppenhágai Nyári Fesztiválon klasszikus és kamarazenei koncerteket adnak elõ július utolsó és augusztus elsõ két hetében. Augusztus végén tartják Észak-Európa legnagyobb folkzenei rendezvényét, a Tonder Fesztivált. Szeptember elsõ vasárnapján kezdõdik a kilenc napos Arhus Fesztivál, ami a várost egyetlen, folytonos tivornya színhelyévé változtatja, a sokféle zenei és színházi elõadás dánok és külföldiek ezreit vonzzák. A programba tartozik a Viking Fesztivál is, kóricáló udvari bolondokkal, bajvívó és íjászversennyel, viking stílusú hajókkal, hagyományos ételekkel, italozással és jókedvvel.