Finnország maga
a harmónia
Mintha száznyolcvannyolcezer tavának mindegyike egy remekül megtervezett,
hatalmas kirakós játék egy-egy eleme volna. Nagyon nehéz akár
csak egy olyan fát találni, mely nincs tökéletes szimmetriában
a körülötte levőkkel. Ugyanez a harmónia tükröződik az ország
lakói, az udvarias, kellően komoly, ugyanakkor életvitelüket tekintve
könnyed, mégis hatékony finnek mindennapjaiban is. Ők azok, akik
a környezettel köttetett ősi kapcsolatot mindmáig a természet
iránti alázat és tisztelet jegyében ápolják. Ezt mi sem pédázza
jobban, mint a finn fagazdálkodási terv, mely során a kivágott
fák helyére ültetett facsemeték kerek száz évig háborítatlan békében
növekedhetnek.
Természet
Finnország az állandó kihívás is egyben. Az 
egész
ország egy ötcsillagos természetvédelmi terület, a kalandvágyók
igazi paradicsoma. Egy valódi paradicsom, ahol kenunkkal vad zúgókon
leereszkedve, fenséges horgászterületekre érve kedvünkre próbálhatjuk
kifogni a világ legnagyobb lazacát, vagy kutyák, esetleg rénszarvasok
húzta szánon eredhetünk ritkán látott vadak nyomába. Persze nem
kell élsportolónak lennünk ahhoz, hogy kiélvezhessük a természet
nyújtotta szabadidős lehetőségeket. A finnek ezeréves, a közvetlen
környezettükkel karöltve szerzett tapasztalata a garancia arra,
hogy a kevésbé jó edzettségi állapotúak ugyanúgy találnak maguknak
kellemes és felejthetetlen elfoglaltságot, mint a gyermekekkel
érkezők.
Nagyvárosok
Helsinki, a gyönyörű, takaros főváros és Finnország egyéb nagyvárosai
(Turku, Rovaniemi) magukon hordozzák az idők során rendszeres
ellenállást tanúsító finn nép múltjának nyomait. A városokon kívül
a végtelenbe futó csendes utak behálózzák a finn tóvidéket, ahol
a fák fittyet hányva a gravitáció szabályaira, szinte az égig
nőnek. Itt is, ott is feltűnnek a vidéki szállodák, kisebb-nagyobb
faházak, melyeknek elengedhetetlen részei a közvetlenül a vízparton
épült szaunák.
Jégország
Az ezer tó országában az év minden szakának megvan a maga varázsa.
A téli hidegben, egészen a tavasz beköszöntéig az északi sarkkörön
és Karéliában hórobogóra, szánra vagy sítalpra pattanva megcsodálhatjuk
a fagyos erdők minden szépségét, de felejthetetlen élménnyel gazdagodhatunk
a Kemiben található Lumi Linna jégkastélyban töltött éjszaka után
is. A kastély, valamint a hozzá tartozó étterem, kiállító terem
és kápolna az időjárástól függöen akár április végéig is fogadja
a vállalkozó kedvű látogatókat.
Forrás:
Utazók Magazin
Elhelyezkedés
Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá
kopott pajzson terül el, a következő országokkal határos: északon
Norvégia, keleten Oroszország, délen a finn öböl, délnyugaton
a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a botteni öböl. Az ország
területe 338.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének
körülbelül három és félszerese.
Éghajlat
Az országot körülvevő vizek hatásának köszönhetően Finnország
éghajlata északon nedves és hideg, tundra borítja, míg délen enyhébb,
és tajga fedi. A déli partvidéken az átlagos nyári hőmérséklet
15°C, ugyanakkor február tájékán ez -9°C-ra csökken. A hó és eső
formájában hulló csapadék átlagosan eléri a 460 millimétert északon
és a 710 millimétert délen. Délen négy-öt hónapon keresztül állandó,
vékony hóréteg fedi a földet, ez északon akár hét hónapig is eltarthat.
Nyelv
A teljes népesség több, mint 93 százaléka finnül beszél, ugyanakkor
a svéd szintén hivatalos nyelvnek számít, és az emberek mintegy
6 százaléka beszéli, főleg az ország nyugati és délnyugati részén.
A finn nem az indoeurópai nyelvcsoporthoz tartozik, és kevéssé
hasonlít a svédre. Ugyanakkor a finn anyanyelvűeknek kötelező
három évig svédül tanulniuk és a svédeknek is kötelező finnül
tanulniuk. Sokan beszélnek angolul, amelyet szintén majdnem minden
iskolában oktatnak.
Kapcsolatteremtés
A köszönés bevett formája a kézfogás. Az általános köszönési kifejezés
a Hyvää päivä ("Jó reggelt"), vagy egyszerűen Päivä.
A finnek jellemzően kötetlenül beszélgetnek, gyakran szólítják
egymást keresztnevükön. Valakinek az otthonába történő meghívás
esetén fontos a pontos érkezés, és szokás szerint ajándékot (főleg
virágot) is illik vinni. A vendégeknek alkalmanként felajánlják,
hogy kísérjék el a vendéglátót a szaunába, amely tipikus finn
találmány.
Étkezési szokások
A finn konyhát számos kultúra befolyásolta, közte a 
francia
és az orosz is, ugyanakkor számos eredeti specialitással rendelkezik,
főleg a tengeri ételek és a zöldségek területén. Az egyik leghíresebb
hagyományos specialitás a rénszarvas steak, csakúgy, mint a lazac.
A különböző bogyókból és gyümölcsökből (csipkebogyó, eper, málna)
népszerű desszertek és tömény szeszek készülnek. Népszerű a rozskenyér,
és a finnek gyakran esznek szendvicseket reggelire vagy uzsonnára.
A leggyakrabban fogyasztott italok között van a tej és a kávé.
A vendéglátó rendszerint kijelöli a vendégek ülőhelyét, akik általában
megvárják, amíg előbbi megkezdi az étkezést. A vendégek rendszerint
magukat szolgálják ki, ez nem a vendéglátó feladata.
Ünnepnapok
Állami ünnepnapnak minősül az Újév (január 1.), a Vízkereszt (január
6.), a Húsvét, a Munka Napja (április 30. és május 1.), az Áldozócsütörtök,
a Pünkösd Vasárnap, a Nyárközép, a Mindenszentek Napja, a Függetlenség
Napja (december 6.), Karácsony (december 24-26.). A 16 Finnország
Fesztivált minden év júniusa és szeptembere között tartják.
A Húsvétot megelőző vasárnap a gyerekek húsvéti boszorkányoknak
öltöznek és verseket szavalva házról házra járnak, amiért édességet
vagy pénzt kapnak cserébe. Húsvétkor a családok tojásokat díszítenek.
A Munka Napján az emberek utcai karneválokon vesznek részt, így
ünnepelve a munkásokat és a tavaszt.
A Nyárközép ünnepét az emberek tóparti máglyatüzekkel ünneplik,
a városiak vidékre utaznak, az országban mindenhol kitűzik a kék-fehér
finn lobogókat.
Karácsonykor a fő étkezés a karácsony esti vacsora, amely a családi
sírok meglátogatása után esedékes. Ezt követően megérkezik Karácsony
Apó a gyerekeknek szóló ajándékokkal. December 26-án a családok
meglátogatják a rokonokat és pihennek.
Éghajlat
(az átlagos havi maximumhőmérséklet, Helsinki)
május 13,7
június 18,9
július 20,5
augusztus 19,1
szeptember 13,9
Idő
Greenwich +2 óra; + 1 óra Magyarországhoz viszonyítva
Nyári időszámítás (2003): március 30. - október 26.
