Nessebar úti célok

Nessebar –Neszebár | Bulgária

Nessebar (Neszebár) egy félszigeten fekvő turistaparadicsom. A tízezer lakosú város büszkén és méltán viseli mindenhova eljutó hírét: „A bolgár tengerpart gyöngyszeme”.

Különleges hangulatát az a múlt és jelen keveredése adja, melynek elemei a bizánci művészet és a nemzeti újjászületés.

A város 1885-ben lett az önálló bolgár fejedelemség része, s ez az esemény igazi fellendülést okozott Neszebár életében. Mai látképeként és ismertetőjeleként szolgálnak a szélmalmok, bástyák, piros cseréptetős házak, a zöld növényzet vagy az a nagy templom, melynek fehér harangtornya már messziről fehérlik. Neszebart sokan úgy tartják számon, hogy ez az a város ahol a világon a legnagyobb az egy főre jutó templomok száma. Találunk itt a 6. századi templomromtól egészen a 17. századi és fel nem szentelt templomig felsorolhatatlan számú csodálatos templomot, melyeknek építészeti stílusaik is igen változatosak.

A metropolita utcán sétálva rábukkanhatunk egy igazi kis, bujtatott szépségre. Bár kívülről nem túl impozáns, az igazi műkedvelő érteni és értékelni fogja a Szent Megváltó templomot, bár se harangtornya se kupolája, a félkör alakú szentély mutatja mégiscsak templomról van szó, melyet 1609-ben építettek. Az épület belsejében a fáradt vándor hűsölve csodálhatja azokat a 17-ik századi freskókat, melyek két sorban helyezkednek el. Az alsó sor szenteket ábrázol alatta rövidítésekkel jelölve a kép tárgyát. A felső képsor pedig egyes bibliai jelenet visszaadására szolgál, mely főként az olvasni nem tudó hívőknek szólt.

A templom melletti Briz utcában az egykori római közfürdő, a római termák romjait láthatjuk. A nagy területen található közel 2 méteres falak, boltíves bejáratokat kapcsolnak össze.

A Szent István templom a X. századból származik, majd a XVI. Században nyugati oldalát meghosszabbították. A kőből és téglából épült templomon megtalálhatóak a jellegzetes vakboltívek valamint a vízszintes, eltérő színű kövekkel történő tagolás jegyei. Harangtornya és kupolája szintén nincs, azonban a gyönyörű képekben itt sem fogunk hiányt szenvedni, melyekből a legkorábbiak a XIII. században készültek. A faoltár, a szószék és a püspökszék csak ezután készült el a XVII. században.

A part irányába haladva szintén látható egy templom, mely azonban egy dologban mindenképp eltér a többitől. A Szent János fel nem szentelt templom, mely a monda szerint soha nem volt használva, mert az építkezési munkák vége felé haladva egy munkás lezuhant a magasból és vérével megszentségtelenítette a templomot.  De akad olyan történet is mely szerint V. Amadeus gróf katonái égették fel az épület tetőszerkezetét, s a munkát ezután nem folytatták.